- Az Országgyűlés honlapján 22 módosító indítvány szerepel a neve alatt, amelyből összesen hatot fogadtak be. Melyek azok a célok, amelyre az Ön javaslatainak köszönhetően az előirányzottnál több támogatás fog jutni jövőre?

- A Nemzetpolitikai Kabinet vezetőjeként elsősorban az elcsatolt területeinken élő magyarság számára javasoltam többletforrásokat. Összesen 629 millió forint pluszt tudtam kilobbizni, ebből 560 millió forintot a határon túli magyar felsőoktatásra, 5 millió forintot a világ magyarságának ifjúsági szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia működésére, 5 millió forintot pedig a határon túli diákszervezetek és hallgatói önkormányzatok támogatására. Volt egyetemi hallgatói vezetőként a hazai felsőoktatási szakkollégiumok többlettámogatását is kezdeményeztem, amelynek eredményeként az eredetileg javasolt összeg a duplájára emelkedett, 21 helyett 40 millió forint jut erre a célra. Soltvadkertiként, bortermelő térségből származó képviselőként szintén nagy sikernek tartom, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa számára előirányzott 184 millió forint 40 millióval növekedett.

- Milyen eredménynek tartja ezt a Jobbik szempontjából?

- Kiemelkedő eredménynek tartom, mivel olyan területekre sikerült pluszforrásokat kiharcolni – határon túli magyarság, tehetséggondozás és ifjúságpolitika, vidékfejlesztés –, amelyek hangsúlyosan szerepelnek a Jobbik programjában. Az, hogy az előirányzott 2,32 milliárdos határon túli felsőoktatási kereteket – Dúró Dóra és Farkas Gergely 70 milliós plusz javaslatával együtt – sikerült 2,95 milliárdra növeltetnem, plusz 27%-nyi támogatást jelent e területen az elszakított magyarságnak, amely már önmagában is jelentős eredmény. Ebből is látszik, hogy a szakmai politizálásnak – még ellenzékben is – van értelme és van eredménye.

- Mire elég ez a plusz 630 millió forint?

- Az elszakított magyarság szülőföldön való megmaradásának egyik elsőszámú záloga az oktatás, ezen belül is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a felsőoktatásnak. Ha azt akarjuk, hogy a szomszédos országokban élő nemzettestvéreink elvándorlása és asszimilációja megálljon, akkor semmilyen plusz támogatás nem drága az eljövendő határon túli értelmiség kitaníttatására. A jövő évi költségvetés egyébként is alig több mint 12 milliárd forintot szán az összes határon túli célra, a csángók ügyétől kezdve egészen az emigrációs magyarságig. Ez az összeg a 13.840 milliárd forintos költségvetésnek kevesebb mint 1 ezreléke, miközben napjainkban is minden negyedik magyar gyermek Magyarország határain kívül születik. Más – arányaiban jóval kisebb létszámú határon túli közösséggel bíró országok – ennek a többszörösét fordítják nemzetpolitikai célokra.

A befogadott módosítók miatt sokakban felmerülhet a Fidesz és a Jobbik közötti együttműködés lehetősége. Véleménye szerint miért támogatták a kormánypártok a jobbikos előterjesztéseket?

Nem hiszem, hogy bármilyen együttműködésről beszélhetünk akkor, amikor 120 javaslatunkból összesen 17-et fogadtak el. Ez kétségkívül jobb arány, mint amit az elmúlt fél évben tapasztaltuk, de ezt annak tudom be, hogy a Jobbik meghirdetett programjából kiindulva, valóban szakmai alapon fogalmazta meg módosítóit, és olyan területeket érintően tettük ezt, amelyek többlettámogatását a kormánypárti képviselők is fontosnak tartották.

Bencsik János – barikad.hu